A Fővárosi Bíróság jogerős végzésében kimondta, hogy a kerületi bíróságok egyes bírái félreértelmezték a feloszlatott társadalmi szervezetekkel kapcsolatos jogszabályokat.

A rendőrség állításával ellentétben, nem garázdaság az EU zászlójának égetése egy tüntetésen. A garázdaság ugyanis olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartás, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. Természetesen ezt nem szubjektíven kell értelmezni, hiszen egy kutya ugatása is riadalmat kelthet az emberekben, mégsem minősül garázdaságnak. Fontos megjegyezni, hogy a cselekmény egy EU ellenes tüntetésen történt, ahol a jelenlévők nem hogy megbotránkoztak volna, hanem még buzdították is a zászlót égető politikusokat. 

A vádlottak padjára kerülhet hamis tanúzás miatt a 2006-os véres tömegoszlatások egyik irányítója, Pigler István – írja a Magyar Nemzet.

A kereskedelmi csatorna törvénysértő módon hallgatta el a Jobbik álláspontját a gyöngyöspatai események kapcsán, ezért vagy beolvassák a párt közleményét, vagy lehetőséget biztosítanak a megszólalásra. A Jobbik sajtófőnöke újabb pereket ígér.

2011 augusztusában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megállapította, hogy a TV2 Tények című műsora 2011. július 19-i adásában megsértette a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét, amikor a gyöngyöspatai hangfelvétel ismertetésekor csak a Fidesz közleményéből idéztek. Az országos kereskedelmi televízió annak ellenére nem adott teret a jobbikos álláspontnak, hogy Mirkóczki Ádám, a párt szóvivője aznap külön sajtótájékoztatót tartott az ügyben.

Mottó: „Egyszer s mindenkorra meg kell üzennünk a mindenkori diktátornak, hogy büntetlenül nem lövöldözhet ártatlan tömegekbe” (Dr. Morvai Krisztina)

A bűnösök elszámoltatásáért felelős szervek – elsősorban dr. Falvai Zsolt által vezetett Budapesti Nyomozó Ügyészség – azon kérdésünkre, miszerint miért nem indítottak nyomozást a bűncselekményeket elkövető rendőrök ellen, azt a választ adják cinikus és pökhendi módon, hogy tegyünk feljelentést.

A Hősök teréről elhurcolt gárdisták ügyében 2011. március 17-én lezajlott tárgyaláson dr. Rácz János ismételten megtiltotta a filmfelvétel készítését a jelenlévő újságírók részére. Ebben az ügyben az érintettek panasszal éltek a bíróság vezetőjéhez, Dr. Fazekas Sándorhoz március 19-én, de válasz ezidáig nem érkezett, pedig beadványukat 2011. júliusában ismételten megtették.

A 2004. évi XXIX-es törvény előírja a 30 napos határidő betartását a panaszügyek kivizsgálásánál minden állami szerv részére, így a bíróságoknak is. Ezzel a bíróság tanújelét adja annak, hogy a nagyobb nyilvánosság kizárásában cinkosságot vállal az eljáró bíróval.

A Jobbik Jogsegélyszolgálat biztosítja a vasárnapi rendezvényeket, ahol megemlékezünk a Magyar Gárda megalakulásáról és a Rongyos Gárdáról.

A rendőrséggel történő egyeztetés rendben lezajlott, azonban okulva a korábbi tapasztalatokból - miszerint a született egyezségeket a helyszínen lévő parancsnokok rendre felrúgták - kiemelt létszámban leszünk jelen mindkét helyszínen.

A Jobbik Jogsegélyszolgálat tagjának feljelentése nyomán indult eljárás G. Csaba rendőr törzsőrmester és a társa ellen közokirat-hamisítás bűncselekményének gyanúja miatt. Az ügyészséget azonban nem tudjuk megdicsérni, ugyanis 2006-al kapcsolatban Gőbl György ezen kívül még tizennyolc feljelentést tett különböző bűncselekmények miatt rendőrök ellen, melyek sok esetben nagyobb súlyúak, mint G. Csaba esete.

Az ügyészség azokat a feljelentéseket is befogadta még 2011 januárjában -  tehát nem utasította el a nyomozás megindítását - azonban a tudomásunk szerint érdemi cselekményeket nem tett az elkövetők felelősségre vonása érdekében.

Még életbe sem lépett az új alkotmány, Pintér rendőrsége már jogszabályokat gyárt kénye-kedve szerint. Sem a büntető törvénykönyvben sem a szabálysértési törvényben nem szerepel az ’alakzatban állás’-, az ’eskütétel’-, illetve a ’Himnusz éneklése’ szabálysértés, a rendőrség mégis büntet ezen tényállások alapján.

Egy középkorú hölgyet és egy urat figyelmeztetett a szabálysértési hatóság, mert 2011. március 15-én a Hősök terén a Magyar Himnuszt énekelték. Szó szerint így érvel a határozat: